Szerves kémia - szerves anyagok a műtárgyrestaurálásban

Kód:

RMSZKÉM

Oktató:

Heitler András DLA

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Restaurátor Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év				2. év				3. év				4. év				5. év
1. félév / kredit		2. félév / kredit		3. félév / kredit		4. félév / kredit		5. félév / kredit		6. félév / kredit		7. félév / kredit		8. félév / kredit		9. félév / kredit		10. félév / kredit
								2Mf	2	2K	3

A tantárgy címe:	Szerves kémia - szerves anyagok a műtárgyrestaurálásban
A tantárgy rövidített címe:	Szerves kémia
Tantárgykódja:	RMSZKÉM
Felelős tanszéke:	Restaurátor tanszék
Oktatója:	Heitler András
Melyik tantárgycsoportba sorolt:	Kötelezően előírt
Képzési idő szemeszterekben:	2 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10):	5, 6. szemeszter
Képzési idő hetente:	2 óra
Tanulmányi szint:	Szakképzési modul
Tanórák száma összesen:	54 óra
A tantárgy kredit értéke:	Első szemeszter: 2, Második szemesztr: 3.
Az oktatás nyelve:	Magyar
Tanulmányi előkövetelmények:	Szervetlen kémia teljesítése; a szemeszterek egymásra épülnek.
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i):	Első szemeszter: beszámoló, Második szemeszter: kollokvium.
Tanulmányi követelmények:	Az órán elhangzottak ismerete a hallgatók órai jegyzete alapján, valamint a rendelkezésre álló oktatási segédanyagok illetve szakirodalom megismerése, elsajátítása.
Az ismeretek ellenőrzésének módja:	Szóbeli vizsga.
Az osztályzat kialakításának módja:	Az osztályzat a vizsgafeleletet minősíti.
Vizsgakövetelmények:	A hallgató félévenként az adott szemeszter tananyagából számol be.
Oktatási módszerek:	Előadás; a hallgatók a felkészülést segítendő az előadások vetített anyagát illetve egyéb oktatási segédanyagokat digitális formában megkaphatják.
Javasolt tanulási módszerek:	Az előadásokon való részvétel, az ajánlott szakirodalom, a Restaurátor Tanszék szakkönyvtárának tanulmányozása. A hallgatóknak lehetősége van az oktatóval mind személyesen (a tanórák után vagy előtt), mind szükség szerint elektronikus úton (e-mail) konzultálni.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma:	Szemeszterenként egy-egy idegen nyelvű szakcikk, tanulmány tartalmának magyar nyelvű, rövidített változatának elkészítése.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:	Mindegyik szemeszter során a hallgatók önálló munkával elkészítik egy az oktató által ajánlott vagy szabadon választott, idegen nyelvű (angol, német vagy olasz) szakcikk vagy könyvrészlet magyar nyelvű kivonatát, tömörítvényét. A feladat célja az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozásának, a szaknyelv elsajátításának előmozdítása, a lényegkiemelés képességének fejlesztése. E munka során is folyamatosan biztosított a konzultáció lehetősége.
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:	A stúdium során a hallgatók megismerkednek a műtárgyakat alkotó illetve a restaurátori beavatkozások során alkalmazott szerves anyagok típusaival, alapvető szerkezeti jellegzetességeivel. Ennek segítségével jobban megérthetik az anyagok viselkedésének, elváltozásának, károsodásának okait, mechanizmusait. Egyszersmind elsajátítják azokat az alapvető fogalmakat, amelyek ismerete szükséges mind a restaurátori szakirodalom megértéséhez, mind ahhoz, hogy képesek legyenek adott esetben párbeszédet folytatni természettudományos szakemberekkel.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként):	5. szemeszter: - Általános bevezető: szerves kémiai alapfogalmak - Polimerek általános jellegzetességei - A ragasztás és az oldódás elmélete - Poliszacharidok - A faanyag mint komplex makromolekuláris rendszer - Poliszacharid kötőanyagok: keményítő, dextrin, mézgák - A fehérjék általános felépítése - Bőr és pergamen 6. szemeszter: - Fehérje alapú kötőanyagok: állati enyvek, tojás, kazein - Száradó olajok - Gyanták - Szerves színezékek és pigmentek - Szintetikus anyagok - Tisztítás: vizes módszerek (tenzidek, komplexképzők, enzimek) - Tisztítás: szerves oldószerek
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):	Válogatott bibliográfia (az irodalom-lista folyamatosan bővül): FURKA Árpád: Szerves kémia, nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998. BODONYI Ferenc: Kémiai összefoglaló, Bp. 1986. T. BALÁZSY Ágnes. : Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása, 1993 HORIE, C.V.: Materials for Conservation. Organic consolidants, adhesives and coatings. Butterworth-Heinemann, Oxford, 1992. (első kiadás: 1987) HOADLEY, R. Bruce: "Chemical and Physical Properties of Wood." In: DARDES, K., ROTHE, A. (szerk.): The Structural Conservation of Panel Paintings. The Getty Conservation Institute, Los Angeles, 1995. KÜHNEN, Renate, WAGENFÜHR, Rudi: Werkstoffkunde Holz für Restauratoren, E.A. Seemann, Lipcse, 2002. NÉMETH Károly: Faanyagkémia. Kémiai szerkezet, reakciók, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1997. NÉMETH, Károly: A faanyag degradációja. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998. FARKAS Ferenc, FARKAS Ferenc József: A ragasztás kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997 RICHARD, Helmut: „Stärke als Füllstoff und Farblackträger in Malschichten.” Restauro, Vol. 6, 2002, pp. 426-429. SPRINGOB, Caroline: „Stärkekleister als Verdickungsmittelvon Störleim zur Malschichtfestugung.” ZKK VAN STEENE, G., MASSCHELEIN-KLEINER, L.: „Modified Starch for conservation Purposes.” Studies in Conservation, Vol 25, 1980, pp. 64-70. GETTENS, R.J., STOUT, G.L.: Painting Materials. A Short Encyclopaedia, Dover Publications, NewYork, 1966 (első kiadás: 1942) NEWMAN, Richard: Tempera and Nondrying Oil Media, in: DORGE, V., HOWLETT, F.C. (szerk.): "Painted Wood: History and Conservation", The Getty Conservation Institute, Los Angeles, pp. 43-46. THOMPSON, Daniel V. : The Materials and Techniques of Medieval Painting, Dover Publications, Inc. New York , é.n. (első kiadás: 1936) Dr. KÓCZY László: Textilvegyipari anyag- és áruismeret, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. FARKAS Károly: Len-, kender- és jutaipari ismeretek, Táncsics könyvkiadó, Budapest, 1964. RUSZNÁK István: Textilkémia I-II, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Dr. VÁMOS György (szerk.): Papíripari ABC, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1984. DANIELS, Vincent: „The Discolouration of Paper on Aging”, Paper Conservator, 1988/12 93-101.o. WHITMORE, Paul M., BOGAARD, John: „Determination of the Cellulose Scission Route in the Hydrolitic and Oxidative Degradation of Paper, Restaurator, 1994/15 WILSON, W.K., PARKS, E.J.: An Analysis of the Ageing of Paper: Possible Reactions and Their Effects on measurable Properties, National Bureau of Standards, U.S. Department of Commerce, 1974. CORRIGAN, Caroline: „The Constituent Materials of Paper”, in: JAMES, Carlo (és mások): Old Master Prints and Drawings: A Guide to Preservation and Conservation, Amsterdam University Press,1997. „Guidelines for the conservation of leather and parchment bookbindings” (www.kb.nl/cons/leather) LARSEN, René (szerk.): Microanalysis of Parchment, Archetype Publications, London, 2002. THOMPSON, Daniel V. : The Materials and Techniques of Medieval Painting, Dover Publications, Inc. New York , é.n. (első kiadás: 1936), pp.24-29. VERMES Lászlóné (szerk.): A bőrgyártás technológiája I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965. SKANS, Bengt, MICHELSEN, Peter: „Die Bedeutung von Fett in Tierleim für Malzwecke”, Maltechnik-Restauro, Vol. 2. 1986, pp. 63-71. PETUKHOVA, Tatyana, BONADIES, Stephen B.: "Sturgeon glue for painting consolidation in Russia", JAIC 1993, Vol 32, No 1, pp.23-31. ZUMBÜHL, Stefan: „Proteinische Leime – ein vertrauter Werkstoff? Aspekte zum Feuchtephysikalische Verhalten von Gelatine”, Zeitschrift für Kunsttechnologie und Konservierung, 17 /2003 Heft 1. 95-104.o. COERDT, Andrea: „Zum Leimen zu gebrauchen. Untersuchungen zu kaltflüssigen Glutinleimen – Teil 1” Restauro , 1/2007 32-38.o. KLEIN, Kerstin, BEUTEL, Sascha: „Schädigende Kaseinüberzüge auf Wandmalereien, Teil 1.” Restauro, 7/2002, 496-501. o. Dr LÁSZTITY Radomir: Az élelmiszer-biokémia alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. 317-320.o. SUTERMEISTER, E., BROWNE, F.L.(szerk.): Casein and Its Industrial Applications, Reinhold Publishing Co. New York, 1939. Dr. KOVÁCS Lajos (szerk.): Lakk és festék zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1982. TURNER, G. P. A. : Introduction to Paint Chemistry, and Principles of Paint Technology, Chapman & Hall, London, 1993. (első kiadás: 1967) ERHARDT, David: "Paints Based on Drying-Oil Media", In: DORGE, V., HOWLETT, F.C. (szerk.): Painted Wood: History and Conservation, The Getty Conservation Institute, Los Angeles, 1994. MALLÉGOL, Jacky és mások: „Yellowing of Oil-based Paints”, Studies in Conservation, Vol 46, 2001, pp. 121-131. DE LA RIE, E. René : " Photocemical and thermal degradation of films of dammar resin", Studies in Conservation, Vol. 33, 1988, pp. 53-70. WENDERS DE CALISSE, Eva: „Dammar als Gemäldefirnis.Untersuchungen zu Löslichkeit, Glanz und Oberflächenrauheit”, ZKK, 15. Jahrg. 2001, Heft 1, 133-161.o. ZUMBÜHL, Stefan, KNOCHENMUSS, Richard Donald, WÜLFERT, Stefan: Rissig und Blind werden in relativ kurzer Zeit alle Harzessenzfirnisse. Untersuchungen zur oxidativen Degradation von Dammar und Mastixfilmen, ZKK, 12/1998, Heft 2, 205-219.o. Dr. KOVÁCS Lajos: Vizes polimer diszperziók, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök:	Az órák során jelenleg elsősorban dia- és írásvetítő használata segíti a minél hatékonyabb ismeretszerzést, mindazonáltal a szemléltetés technikai eszközei ? remélhetőleg ? a jövőben bővülni fognak.