Tér és dráma: a dráma formái különböző korokban és terekben
Kód:
LÁTMTÉDR
Oktató:
Dr. Duró Győző DLA
Oktatás nyelve:
Magyar
Felelős tanszék:
Látványtervező Tanszék
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2K | 2 | 2K | 1 | ||||||||||||||||
| A tantárgy címe: | Tér és dráma: a dráma formái különböző korokban és terekben |
| A tantárgy rövidített címe: | Tér és dráma |
| Tantárgykódja: | LÁTMTÉDR |
| Felelős tanszéke: | Látványtervező tanszék |
| Oktatója: | Duró Győző |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | Kötelező általános szakmai és elméleti ismeretek |
| Képzési idő szemeszterekben: | 2 szemeszter |
| Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): | 2., 3. szemeszter |
| Képzési idő hetente: | 2 óra |
| Tanulmányi szint: | |
| Tanórák száma összesen: | 54 óra |
| A tantárgy kredit értéke: | A második félévben 2, a harmadik félévben 1. |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | A szemeszterek egymásre épülnek. |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | Kollokvium |
| Tanulmányi követelmények: | A tantermi előadások és a kötelező irodalom anyagának elsajátítása. |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | Az egyes szemeszterek során hallgatói kiselőadások tartatása bizonyos tárgyalt témákból, illetve a kötelező irodalom tételeinek közös, interaktív feldolgozása. |
| Az osztályzat kialakításának módja: | A szemeszterközi szereplés és a kollokviumon nyújtott teljesítmény együttes figyelembevétele. |
| Vizsgakövetelmények: | A tantermi előadások és a kötelező irodalom anyagáról kell számot adni. |
| Oktatási módszerek: | Vetítettképes, illetve videó- vagy DVD-felvételekkel kísért előadások, valamint hallgatói kiselőadások és a kötelező irodalom közös, interaktív feldolgozása. |
| Javasolt tanulási módszerek: | Rendszeres részvétel a tanórákon, a kötelező irodalom elolvasása, tájékozódás az ajánlott szakirodalomban, felkészülés kiselőadásokra. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | Felkészülés legalább szemeszterenként egy kiselőadásra, illetve a kötelező irodalom anyagának elolvasása. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | Kiselőadás, szakirodalom-olvasás. |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | A hallgatóknak átfogó képet kell kapniuk a színházművészet különböző térformáiról és a drámairodalom történetének legfontosabb korszakairól, illetve e két szakterület összefüggéseiről. Megismerhetik, hogyan modellezik az adott színházi terek és az azokban előadott drámaformák annak a kultúrkörnek és történelmi kornak a világképét, amelyben létrejöttek, illetve hogyan olvasható le egy színházi térről és az abban megelevenedő drámákról, hogy mire használta az adott társadalom a színházművészetet. |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): | A hallgatók korszakról korszakra haladva megismerik, miképpen határozta meg a színházi tér szerkezete a benne előadható színjátékfajták által alkalmazható szövegeket és dramaturgiát, díszlet- és jelmezegyüttest, zenét és egyéb hatáseszközöket, színészi eszköztárat és játékstílust, valamint az előadók és a közönség viszonyát, továbbá hogy mit és hogyan látott a néző az adott színházi terekben, illetve milyen cselekvés- vagy magatartásformákról vehetett példát az ott bemutatott drámákból. I. szemeszter: 1. A színházi tér fogalma, a dráma és típusai 2. Rítus és dráma. A rituális tér és a színházi tér össszefüggései és különbözőségei 3. A színházi tér és az abban előadott drámaformák mint a koronként és társadalmanként ismert objektív univerzum „térképei“ 4. A színházi tér és az abban előadott drámaformák mint az adott korban és társadalomban élő néző szubjektív univerzumának „térképei“ 5. Az antik görög színházépímény mint világképmodell 6. A tragédia és az ókomédia lejátszódása az orkhésztra és a szkéné terében 7. A hellenisztikus és a római színházépület, illetve a közép-, az új- és a római komédia 8. Az európai középkor szimultán színpada mint világképmodell 9. A misztériumjáték, a mirákulum, a moralitás és a farce speciális játéktérformái 10. A távol-keleti színházi terek mint világképmodellek 11. Az indiai táncdrámák és a japán nó-játék térformái 12. A kínai jingju („pekingi opera“) és a japán kabuki térfilozófiája 13. Az európai és az ázsiai színházművészet térszemléletének és térhasználatának, illetve drámaszerkezeteinek alapvető eltérései II. szemeszter: 1. Az olasz reneszánsz proszcéniumszínpad és az angol public theatre mint világkép-modell 2. A humanista dráma, a commedia dell’arte és az Erzsébet-kori dráma térhasználata 3. A Guckkastenbühne mint világképmodell 4. Barokk és klasszicista drámák a dobozszínpadon 5. Az opera és a balett látványvilága 6. A romantikus és a realista drámák térigénye 7. A naturalista és a szimbolista drámák eltérő térszemlélete 8. Az avantgárd színpadi szövegei és színházitér-forradalma 9. Az epikus dráma térkezelése 10. Az abszurd és a groteszk dráma terei 11. A XX. század második felének színházitér-problémái: vissza a rítushoz 12. Szöveg és tér a posztmodern színházban 13. A posztdramatikus színház „talált terei“ |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): | Kötelező irodalom – drámák: Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz Plautus: A hetvenkedő katona Ismeretlen szerző: Az innsbrucki húsvéti játék Li Hszing-tao: A krétakör Shakespeare: Lear király Molière: Képzelt beteg Büchner: Danton halála Csehov: Ivanov Strindberg: Az apa Witkiewicz: Vízityúk Brecht: Kurázsi mama és gyermekei Beckett: A játszma vége – szakcikkek: BÉCSY Tamás: A színpad és a nézőtér viszonya. In: SZÍNHÁZ, 1979/12., 1–9. pp. BÍRÓ Béla: Dráma és játéktér. In: SYMBOLON, V. évf., 8. szám (2004). 7–21. pp. BROOK, Peter: A tér mint eszköz. In: B., P.: Változó nézőpont. Írások 1946–1987. Ford.: Dobos Mária. Bp., 2000, Orpheusz Könyvkiadó – Zugszínház. 171–176. pp. FOUCAULT, Michel: Eltérő terek. Ford.: Sutyák Tibor. In: F., M.: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, 1999, Latin Betűk. 147–155. pp. MÜLLER Péter, P.: Tér és dráma. In: THEATRON, I. évf., 2. sz. (1998 tél), 28–30. pp.; illetve: M. P., P.: Hamlettől a Hamletgépig. Színházi írások. Bp., 2008, Kijárat. 123–128. pp. UNGVÁRI ZRÍNYI Ildikó: Tér-kép. Az érzékelés színpadi terei. In: KORUNK, 2009/1. 14–24. pp. VASZILJEV, Anatolij: A tér új valósága. Egy rendező megjegyzései. Ford.: Kozma András. In: V., A.: Színházi fúga. Bp., 1998, OSZMI. 72–80. pp. Ajánlott irodalom: BARBA, Eugenio – SAVARESE, Nicola: The Secret Art of the Performer: A Dictionary of Theatre Antropology. London and New York, 1995, Routledge. BÉCSY Tamás: Mi a dráma? Bp., 1987, Akadémiai. BENTLEY, Eric: A dráma élete. Ford.: Földényi F. László. Pécs, 1998, Jelenkor. FISCHER-LICHTE, Erika: A dráma története. Ford.: Kiss Gabriella. Pécs, 2001, Jelenkor. HALL, Edward T.: Rejtett dimenziók. Ford.: Falvay Mihály. Bp, 1980, Gondolat. HAMVAS Béla: Az öt géniusz. In: H. B.: A magyar Hüperion és más magyar vonatkozású esszék. Bp., é. n., Medio. II. köt., 7–175. pp. Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban. Bp., 2003, Kijárat. HEIDEGGER, Martin: A művészet és a tér. Ford.: Bacsó Béla. In: H., M.: „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások. Bp.–Szeged, 1994, T-Twins – Pompeji. 211–217. pp. KÁLLAI János – KARÁDI Kázmér – TÉNYI Tamás: A térélmény kultúrtörténete és pszicho-patológiája. Bp., 1998, Tertia. KEMP, Wolfgang: A festők terei. A képi elbeszélés Giotto óta. Ford.: Kékesi Zoltán. Bp., 2003, Kijárat. KOSTOF, Spiro: A History of Architecture: Settings and Rituals. New York – Oxford, 1995, Oxford University Press. MORAVÁNSZKY Ákos – M. GYÖNGY Katalin (szerk.): A tér. Kritikai antológia. Bp., 2007, Terc. MÜLLER Péter, P.: Gesztus és dráma. In: M. P., P.: Hamlettől a Hamletgépig. Színházi írások. Bp., 2008, Kijárat. 116–122. pp. NICOLL, Allardyce: The Development of the Theatre: A Study of Theatrical Art from the Beginnings to the Present Day. London, 1966., George G. Harrap & Co. PAVIS, Patrice: Előadáselemzés. Ford.: Jákfalvi Magdolna. Bp., 2003, Balassi. PAVIS, Patrice: Színházi szótár. Ford.: Gulyás Adrienn, Molnár Zsófia, Rideg Zsófia, Sepsi Enikő. Bp., 2005, L’Harmattan. REDMOND, James (ed.): The Theatrical Space. Cambridge, 1987, Cambridge University Press. Theatre Space/Der Raum des Theaters. Munich, 1977, International Federation for Theatre Research UNGVÁRI ZRÍNYI Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába. Színháztudományi tankönyv. Marosvásárhely, 2006, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Kiadója. |
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | Számítógép, projektor, videó- és DVD- lejátszó. |