bezárás

Művészeti menedzsment

Kód:

KEMÜM

Oktatás nyelve:

Magyar

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 22K 2

A tantárgy címe: Művészeti menedzsment
A tantárgy rövidített címe:  
Tantárgykódja: KEMÜM
Felelős tanszéke: Képzőművészet-elmélet
Oktatója: Szoboszlai János
Melyik tantárgycsoportba sorolt: szakmai törzstantárgy
Képzési idő szemeszterekben: 2
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat?
(1-10):
5-6
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint:  
Tanórák száma összesen: 24
A tantárgy kredit értéke: 2
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: a félévek egymásra épülnek
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): kollokvium
Tanulmányi követelmények: az előadásokon érintett területek átfogó ismerete
Az ismeretek ellenőrzésének módja: kollokvium
Az osztályzat kialakításának módja: kollokvium
Vizsgakövetelmények: az előadásokon érintett területek átfogó ismerete
Oktatási módszerek: előadás
Javasolt tanulási módszerek: részvétel az előadásokon, egyéni felkészülés a megadott szemelvények, szakirodalom alapján
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma:  
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:  
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:  
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként):

A magyar nyelvben meghonosodott menedzsment, illetve menedzsel kifejezések a kezelés, irányítás, igazgatás, vezetés, intézés, ellátás mellett az adott cél sikeres megvalósítására is vonatkoznak. Ebben az értelemben a képzőművészettel kapcsolatos projektek menedzselése egyszerre jelenti magának a képzőművészeti produktumnak, egy művészi karriernek, egy intézményi működésnek, missziónak vagy programnak a kezelését, irányítását, igazgatását, vezetését, intézését, ellátását, valamint mindezek sikeres megvalósítását is. A képzőművészettel kapcsolatos kulturális produkciók konkrét tartalmát és formáját a magyar nyelvben szintén meghonosodott projekt kifejezéssel szokás megnevezni. A képzőművészeti menedzsment mint tevékenység - természetéből következően - éppannyira sokféle formában és céllal valósulhat meg, ahányféle konkrét művészre, kiállításra, konferenciára, kutatásra, ismeretterjesztő programra, vagy publikációra (tehát projektre) vonatkoztatjuk. A projekt-szemlélet kifejezés elterjedt használata ugyanakkor azon a felismerésen alapul, amely szerint a projektmenedzsment modellezhető (tehát tanítható): mindegyik projektnek van meghatározható célja, sikeres megvalósításuknak pedig időbeni-, pénzügyi-, és emberi feltételei vannak.

A kortárs képzőművészeti projektek kultúrpolitikai, illetve pénzügyi szempontból alapvetően két szektorban jelennek meg: a közpénzeket meghatározott célok érdekében felhasználó állami- és önkormányzati, valamint az üzleti szempontokat érvényesítő magánszektor területén. A képzőművészek mindkét szektorban érdekeltek és mindkettőben projekt-alapú részvétel formájában vannak jelen. E projektek sikeres menedzselése akkor lehetséges, ha a képzőművészeti menedzsment mindkét terület gazdasági-, jogi- és intézményi hátterét ismeri és azok módszereit alkalmazni tudja.

A képzőművészeti menedzsmentnek különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie az új, kreatív és innovatív munkamódszerek kifejlesztésére. A kortárs képzőművészetben folyamatosan születnek újabb és újabb műformák, technológiák és művészetfogalmak. Az ezeken alapuló és az új formákban megjelenő alkotásokkal kapcsolatos kulturális produkciók (kiállítások, publikációk, tudományos célú kutatások, ismeretterjesztő- és múzeumpedagógiai programok, stb.) sikeres megvalósítása megköveteli az új módszerek, új menedzselési technikák kifejlesztését. A művészet folyamatosan megújuló gyakorlatának és menedzsmentjének környezete is folyamatosan átalakul. A kortárs képzőművészeti projektek olyan intézményi-, kultúrpolitikai-, gazdasági-, politikai-, technológiai kontextusban jelennek meg a nemzetközi szcénában, amelyre a folyamatos változás jellemző. 

I. félév:
Az alapvető projektformák elemzése: kiállítás, gyűjtemény létrehozása- és kezelése, intézménylétesítés, intézményvezetés, rezidencia-program, tudományos program, kommunikációs program, pedagógiai program, publikáció megvalósítása, zártkörű és nyilvános rendezvények.

II. félév:
A projektek  megvalósításához szükséges általános menedzsment-tevékenységek és területek megismerése: alapkoncepció kialakítása, pontos projekt-vízió felépítése, finanszírozási tervezés (kiadási- és bevételi tervezés), fundraising (pályázás, szponzoráció), time-management, team-management, ideiglenes munkastruktúra kiépítése, arculattervezés- és kivitelezés, projekt-kommunikáció, public relations, hirdetések, reklám, jogi vonatkozások, (tulajdonjog, copyright, felhasználás joga), gazdasági vonatkozások (árajánlatok, gazdasági szabályozók, közbeszerzés, adóvonzatok), pénzügyi adminisztráció (pályázati önrész, számlák, elszámolás), logisztika (csomagolás, raktározás, szállítás), utazás (művész, partner, közönség), biztosítás (csomagolás, szállítás, raktározás, installáció, kiállítás), kiállítás technikai tervezése (installációs eszközök, világítás, berendezések, audiovizuális berendezések), publikációk (tervezés, szerkesztés, fordítás, nyomdai előkészítés, terjesztés), művészet- és projekt-pedagógiai programok, rendezvényszervezés (megnyitó, különleges események, tárlatvezetés), projektdokumentáció, elszámolások, a fenntarthatóság biztosítása.

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):

Új utak a művészeti menedzselésben, Arts and Business Sorozat, Budapest, 2011. szeptember 14.

Ajánlott irodalom:
Binni, Lanfranco – Pinna, Giovanni: A múzeum – Egy kulturális gépezet története és működése a XVI. századtól napjainkig, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.,
Edson, Gary and Dean, David: The Handbook for Museums, Routledge, London and New York, 1994.
Kortárs művészet múzeumi gyűjteményekben 1988 -1999, Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Budapest, 2001.
Art Gallery Exhibiting – The Gallery as a Vehicle for Art, Paul Andriesse / Uitgeverij De Balie, Amstedam, 1996.
Pierre Bourdieu: The Economy of Symbolic Goods, In. BLOCKNOTES 6, Paris, 1994.
Forgács Éva: A kultúra senkiföldjén – Avantgárd a magyar kultúrában, In. A második nyilvánosság (XX. századi magyar művészet), összeállította Hans Knoll, szerk. Jolsvai Júlia, Enciklopédia kiadó, Budapest, 2002, pp. 11-12.
Ébli Gábor: Magyar műgyűjtemények 1945 - 2005, Enciklopédia kiadó, Budapest, 2006.
Szoboszlai János: Rabinec Galéria, In: A  Modern Poszt-jai, Esszék, tanulmányok, dokumentumok a 80-as évek magyar képzőművészetéről, ELTE BTK, 1995.
Irokéz Gyűjtemény, Golyós Toll Kft. – Magyar Nemzeti Galéria, 2008.
A Kortárs Művészeti Intézet - Dunaújváros Gyűjteménye 2010, Modern Művészetért Közalapítvány, Dunaújváros, 2010

Források:
Az EDGE Communications által kiadott kiadványok: Kortárs magángyűjtők (2007), Vállalati gyűjtemények (2007), Kortárs magángyűjtők (2008), Magyar művészet külföldi gyűjteményekben (2008), Kortárs magángyűjtők (2009). Főszerkesztő:  Ledényi Attila. E források felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy azok nem fedik le adataikkal a címekben megadott területeket teljesesen - ugyanakkor tendenciákat és folyamatokat szemléletesen mutatnak be.
A HUNGART (Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület weboldalán található, a műkereskedelemre vonatkozó jogszabálygyűjtemény. www.hungart.hu
A Christie’s, vagy a Sotheby’s aukcióházak referenciái és katalógusai.
www.christies.com
www.sothebys.com
A nemzetközi művészeti vásárok (ARCO, Kunst Basel, Frieze Art Fair, Art Fair Miami, Wiennafair, Kunst Cologne, Budapest Art Fair)  weboldalai.
http://www.ifema.es/ferias/arco/default_i.html
http://www.artbasel.com
www.friezeartfair.com
http://www.artbaselmiamibeach.com
www.viennafair.at
www.kunstkoeln.de
www.budapestartfair.hu
Árak, statisztikák, elemzések:
artmarketinsight.com
artprice.com

Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: