Művészet- és kultúrtörténeti alapismeretek II.
KEMŰKUAII
Magyar
Képzőművészet-elmélet Tanszék
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2Gy | 2 | 2Gy | 2 | ||||||||||||||||
| A tantárgy címe: | Művészet- és kultúrtörténeti alapismeretek II. |
| A tantárgy rövidített címe: | |
| Tantárgykódja: | KEMEKUAII |
| Felelős tanszéke: | Képzőművészet-elmélet |
| Oktatója: |
Sasvári Edit |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: |
kötelezően előírt (alapozó törzstantárgy) |
| Képzési idő szemeszterekben: | 2 szemeszter |
| Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): | 1-2. szemeszter |
| Képzési idő hetente: | 2 óra |
| Tanulmányi szint: | alapképzési modul |
| Tanórák száma összesen: | 48 |
| A tantárgy kredit értéke: | 2/féé |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | a félévek egymásra épülnek |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | kollokvium |
| Tanulmányi követelmények: | Részvétrel a foglalkozásokon, önálló kutatómunka, gyakorlati feladatok teljesítése. |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | A félév során megoldott feladatok értékelése. |
| Az osztályzat kialakításának módja: | A vállalt feladatok végrehajtásának minősége, órai munka illetve gyakorlati feladatok megoldása alapján. |
| Vizsgakövetelmények: | |
| Oktatási módszerek: | Esettanulmányok közös elemzése, szemináriumi diskurzus, gyakorlati feladatok. |
| Javasolt tanulási módszerek: | Folyamatos, aktív jelenlét az órákon, önálló kutatómunka, gyakorlati feladatok önálló megoldása, a szakirodalom ismerete. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | legalább 2 / szemeszter |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | elemző esszék, kutatómunka, rendszerező-prezentációs gyakorlatok |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | A kortárs magyar művészet történeti kontextusának bemutatása. |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): |
Az előadások áttekintést adnak a második világháború utáni magyar művészetről, arról a kontextusról, hagyományról, mely meghatározza nem csupán a hazai, de a volt szocialista utódállamok kortárs művészetét is. Az előadássorozat címe: Művészet és irányítás együttélése és szembenállása a szocializmus korszakában A két szemeszter során az ötvenes évektől, a szovjet típusú kommunista diktatúra magyarországi berendezkedésétől a hetvenes évek végéig tartó időszak művészetének kulturális, társadalmi és politikai kontextusával foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a nemzetközi-és a belpolitika mozzanataiból, a gazdasági, társadalmi és kulturális összefüggésekből milyen következtetéseket lehet kiolvasni a művészetre vonatkozóan a hivatalos és nem hivatalos művészetet illetően egyaránt. Az előadások esettanulmányok segítségével világítják meg művészet és hatalom viszonylatát, érzékeltetve, hogy ez a komplex viszony milyen bonyolult és változó konfigurációkat írt le a tárgyalt évtizedekben és a művészet mennyire különböző válaszokat adott ezekre a kihívásokra. A kurzus során tárgyalt főbb témakörök: I. félév: A szovjet eredetű szocialista realista doktrína adaptációjának problematikája Magyarországon és a keleti blokk országaiban; – a szocialista realizmus kérdésének értékelése a Kádár-rendszerben és a rendszerváltás után; – a Kádár-rendszer kulturális önmeghatározása. Másrészt a nemhivatalos művészet pozícióinak kialakulása, a hiteles modern magyar művészt továbbélése, újjászületése és ellentmondásai. A magyar művészetirányítás alakulása a hatvanas évek történelmi és politikai kontextusában. A hatvanas évek művészetirányításának különböző típusai a szocialista országokban; – a kelet-nyugati és a „testvéri országok” kulturális kapcsolatai és intézményi keretei; – A magyar képzőművészet külföldi reprezentációjának kérdései – a külföldi kiállítások importja – esettanulmányok, amelyek azt vizsgálják, hogy a politika irányítói hogyan kerülnek számos esetben ellentmondásos viszonyba került a művészetirányítás hazai terepen alkalmazott elveivel. II. félév: A művészetirányítás legfontosabb intézményeinek a kialakulása, A képzőművészeti élet alapvető jelenségei, tendenciái és ezek viszonya a hatalomhoz a hatvanas évek különböző időszakaiban – a kultúrpolitika szempontjából legfontosabb művészi álláspont-típusok a tárgyalt korszakokban való alakulásuk szerint – Az avantgardista kihívás: a képzőművészeti irányítás viszonya a hatvanas-hetvenes évek legmarkánsabb művészeti eseményeihez Az avantgardista művészeti törekvések és a politikai másként gondolkodás összefonódásának problematikája. A kulturális hatalom reakciói a társadalmi és a politikai helyzet változásaira – koncepcióváltások a művészetirányításban és a művészet különböző típusú válaszai. (esettanulmányok) |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): |
Hatvanas évek, Képzőművészeti Kiadó-Magyar Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, Bp.1991 A művészet katonái, Corvina, 1992, szerk.: György Péter és Turai Hedvig Adatok és adalékok a hatvanas évek művészetéhez, I-II. Képző-és Iparművészeti Lektorátus, Bp. 2002. szerk.: Wehner Tibor A második nyilvánosság. XX. századi magyar művészet. Összeállította: Hans Knoll, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002. György Péter: Kádár köpönyege, Magvető, 2005 Forgács Éva: a Duna Los Angelesben, Művészeti írások, Kijárat kiadó, 2006 Havasréti József: Alternatív regiszterek, Typotex, 2006 Rieder Gábor: Szocreál – festészet a Rákosi-korban, Modem, Debrecen, 2008 P. Szűcs Julianna: Kicsomagolás, Példák a világba vetett művészet eseteire, Jószöveg Műhely, Bp. 2008 |
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: |