bezárás

Kortárs magyar színház (ea. elem.)

Kód:

ALÁTKMSZ

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Látványtervező Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2Gy 2

 

A tantárgy címe: Kortárs magyar színház (előadás-elemzés)
A tantárgy rövidített címe: Kortárs magyar színház
Tantárgykódja: ALÁTKMSZ
Felelős tanszéke: Látványtervező tanszék
Oktatója: Duró Győző
Melyik tantárgycsoportba sorolt: Választható általános műveltségi ismeretek
Képzési idő szemeszterekben: 1 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 6. szemeszter
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint: Szakmai törzsmodul
Tanórák száma összesen: 26 óra
A tantárgy kredit értéke: 2/félév
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: -
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): Gyakorlati jegy
Tanulmányi követelmények: A tantermi előadások anyagának elsajátítása
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Hallgatói kiselőadások tartatása a tárgyalt témákból.
Az osztályzat kialakításának módja: A szemeszterközi szereplés és a szemeszter-végi írásbeli teszt eredményének együttes figyelembevétele.
Vizsgakövetelmények: A tantermi előadások anyagáról kell írásbeli teszt formájában számot adni.
Oktatási módszerek: Teljes színielőadások videófelvételének vetítésével, illetve kollektív színházlátogatásokkal és ezek közös megvitatásával kísért tantermi előadások, valamint hallgatói kiselőadások.
Javasolt tanulási módszerek: Rendszeres részvétel a tanórákon és a színházlátogatásokon, tájékozódás az ajánlott szakirodalomban, felkészülés kiselőadásokra.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: Felkészülés legalább egy kiselőadásra, illetve az ajánlott szakirodalom igény szerinti tanulmányozása
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: Kiselőadás, szakirodalom-olvasás
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A mai magyar színház struktúrájának, fejlődési irányainak, műhelyeinek és kimagasló alkotóinak bemutatása. A történeti és összehasonlító igényű áttekintés mellett módszertani útmutatást kínál a korszerű előadás-elemzés gyakorlatának elsajátításához.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): A kurzus az archívumokban fellelhető előadás-felvételekhez és a színházak aktuális műsorkínálatához igazodva igyekszik bemutatni a közelmúlt és a jelen legfontosabb hivatásos és alternatív színházi műhelyeit, drámaíróit és rendezőit. A tárgy szerves része az adott témához kapcsolódó – videofelvételről vagy kollektív színházlátogatás során megtekintett – előadások közös elemzése, amelyet lehetőség szerint a látott produkció létrehozóinak (rendező, díszlet- és jelmeztervező, esetleg színészek) részvételével igyekszünk megtartani.

1.Színház és politika: a „sorok között olvasás” és a „képek mögé látás” taktikája a Kádár-korszak utolsó másfél évtizedében.
2. Ács János kaposvári Marat/Sade-rendezése videofelvételének megtekintése és elemzése.
3. A „hiánydramaturgia” drámaírói (Bereményi, Nádas, Spiró) és az „új színház” (Ascher, Paál, Ruszt, Székely, Zsámbéki) rendezői.
4. Spriró György Csirkefej című drámájának Katona József Színház-beli, Zsámbéki Gábor rendezte előadása videofelvételének megtekintése és elemzése.
5.Alternatív színházak az Universitas Együttestől, a Szegedi Egyetemi Színpadtól és Halász Péter lakásszínházától a Stúdió K-n és a Monteverdi Birkózókörön át Pintér Béla társulatáig, a Mozgó Ház Társulásig és a Szputnyik Hajózási Társaságig.
6. Halász Péter New York-i Squat Színháza Andy Warhol’s Last Love és Mr. Dead and Mrs. Free című előadásai videofelvételének megtekintése és elemzése.
7. A rendszerváltás környéki és utáni évek drámaírói (Esterházy, Forgách, Kornis, Márton) és rendezői (Ács, Gothár, Jeles, Mohácsi, Szikora).
8. Esterházy Péter egy darabjának, esetleg Gothár Péter vagy Mohácsi János egy rendezésének megtekintése (lehetőség szerint) és elemzése.
9. Drámaírók (Hamvai, Háy, Kárpáti, Parti Nagy, Térey) és rendezők (Bagossy, Bodó, Novák, Schilling, Zsótér) a legutóbbi évtizedben.
10. Térey János egy darabjának, illetve Bagossy László vagy Zsótér Sándor egy rendezésének megtekintése (lehetőség szerint) és elemzése.
11. Kiemelkedő színházi műhelyek a kaposvári Csiky Gergely Színháztól és a budapesti Katona József Színháztól az Örkény Színházig és a Krétakör Színházig; illetve a legjelentősebb határon túli magyar társulatok
12. A Katona József Színház vagy az Örkény Színház egy előadásának megtekintése (lehetőség szerint) és elemzése.
13. Mozgásszínházak Nagy József Jel Színházától az Artus Tánc- és Ugrószínházig, a Bozsik Yvette Társulatig, a Frenák Pál Társulatig és a Közép-Európa Táncszínházig.
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): Ajánlott irodalom:
BÁLINT Zoltán – BICSKEI Zoltán – ĐUKIĆ, Ljubomir (szerk.): Mozzanatok – Momenti – Movements. Nagy József – Josef Nadj. Kanjiža, 2002, Kanizsai Kör.
BANU, Georges: A felügyelt színpad. Kolozsvár, 2007, Koinónia.
BÉRCZES László: A végnek végéig. Paál István. Bp., 1995, Cégér.
BÉCSY Tamás: Kalandok a drámával. Magyar drámák 1945–1989. Bp., 1996, Balassi.
FORGÁCH András: Valami Figaro-féle alak. Bp. – Pécs, 1993, Neoprológus – Jelenkor.
IMRE Zoltán (szerk.): Alternatív színháztörténetek. Alternatívok és alternatívák. Bp., 2008, Balassi.
JÁKFALVI Magdolna: Avantgárd – színház – politika. Bp., 2006, Balassi.
JELES András: Teremtés, lidércnyomás. Írások filmről, színházról. Bp., 2006, Kijárat.
KÉKESI KUN Árpád: Tükörképek lázadása. Bp., 1998, JAK – Kijárat.
KISS Gabriella: A kockázat színháza. Fejezetek a kortárs magyar rendezői színház történetéből. Veszprém, 2006, Veszprémi Egyetemi Kiadó.
KOLTAI Tamás: Miért gyáva a magyar színház. Pozsony – Bp., 2010, Kalligram.
KOÓS Anna: Színházi történetek – szobában, kirakatban. Bp., 2009, Akadémiai.
MÉSZÁROS Tamás: „A Katona”. Egy korszak határán.Bp., 1997, Pesti Szalon.
MIHÁLYI Gábor: A Kaposvár-jelenség. Bp., 1984, Múzsák.
NÁNAY István: Profán szentély. Színpad a kápolnában. Bp., 2009, Alexandra.
NÁNAY István: Ruszt. Bp., 2002, Új Mandátum.
RADNÓTI Zsuzsa: Cselekvés-nosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Bp., 1985, Magvető.
RADNÓTI Zsuzsa: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. Bp., 2003, Palatinus.
RADNÓTI Zsuzsa: Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Bp., 1991, Széphalom Könyvműhely.
RUSZT József: A Föld lapos és négy angyal tartja. Veszprém, 2004, Veszprémi Petőfi Színház – Zala Megye Önkormányzata.
SCHILLING Árpád: Egy szabadulóművész feljegyzései. Bp., 2007, Krétakör.
TOMPA Gábor: A hűtlen színház. Esszé a rendezésről. Bukarest, 1987, Kriterion.
TOMPA Gábor: A késdöfés gyengédsége. Kolozsvár, 1995, Komp-Press.
VÁRSZEGI Tibor (szerk.): Felütés. Írások a magyar alternatív színházról.H. n., 1990, szerkesztői kiadás.
VÁRSZEGI Tibor (szerk.): Fordulatok. Hungarian Theatres 1992.I–II. köt. H. n., 1992, szerkesztői kiadás.
VINKÓ József (szerk.): Hiánydramaturgia. Fiatal magyar drámaírók. Bp., 1982, Népművelési Propaganda Iroda.
VISKY András: Írni és (nem) rendezni. Kolozsvár, 2002, Koinónia.
VISKY András (szerk.): Tompa Gábor színházi világa. Kolozsvár, 2007, Koinónia.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: Számítógép, projektor, video- és DVD-lejátszó.