bezárás

Kortárs világszínház (szaktört.)

Kód:

ALÁTKVSZ

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Látványtervező Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 1

 

A tantárgy címe: Kortárs világszínház (szaktörténet)
A tantárgy rövidített címe: Kortárs világszínház
Tantárgykódja: ALÁTKVSZ
Felelős tanszéke: Látványtervező tanszék
Oktatója: Duró Győző
Melyik tantárgycsoportba sorolt: Választható általános műveltségi ismeretek
Képzési idő szemeszterekben: 1 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 6. szemeszter
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint: Szakmai törzsmodul
Tanórák száma összesen: 26 óra
A tantárgy kredit értéke: 1/félév
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: -
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): Kollokvium
Tanulmányi követelmények: A tantermi előadások anyagának elsajátítása
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Hallgatói kiselőadások tartatása a tárgyalt témákból.
Az osztályzat kialakításának módja: A szemeszterközi szereplés és a kollokviumon nyújtott teljesítmény együttes figyelembevétele
Vizsgakövetelmények: A tantermi előadások anyagáról kell számot adni.
Oktatási módszerek: Videórészletek vetítésével kísért előadások, valamint hallgatói kiselőadások
Javasolt tanulási módszerek: Rendszeres részvétel a tanórákon, tájékozódás az ajánlott szakirodalomban, felkészülés kiselőadásokra
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: Felkészülés legalább egy kiselőadásra, illetve az ajánlott szakirodalom igény szerinti tanulmányozása
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: Kiselőadás, szakirodalom-olvasás
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatók megismertetése a mai világszínház legfontosabb irányzataival és jelenségeivel, illetve ezek kiemelkedő rendezőegyéniségeinek és társulatainak munkásságával.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): A Színház- és drámatörténet, dramaturgia című kurzus kiegészítéseként ez a tantárgy a rendezői színházattérképezi föl, mivel napjainkban elsősorban a rendezők határozzák meg a színházművészet arculatát.
Tárgyalja egyrészt a színház világát a képző-művészet irányából ért határátlépéseket, a body art, a happening, a performance, az akció és a fluxus megjelenését és eredményeit, másrészt a mai világszínházat átható és formáló jelenségek – performativitás, posztdramatikusság, testközpontúság – esztétikájával foglalkozik, harmadrészt országonként bemutatja a mai világszínház meghatározó rendezőit és társulatait. Egyes érintett alkotók és műhelyek legjelentősebb előadásainak részleteit video- vagy filmfelvételekről ismerhetik meg a hallgatók.

1. Határátlépéseka színház és a képző-művészet területén, I.: a happening és az event (videórészletek Allen Kaprow és George Brecht munkáiból).
2. Határátlépéseka színház és a képző-művészet területén, II.: a body art és a performance (videórészletek Gilbert & George és Hajas Tibor munkáiból).
3. Határátlépéseka színház és a képző-művészet területén, III.:  a fluxus és az akció (videórészletek Joseph Beuys és Hermann Nitsch munkáiból).
4. Performativitás és testközpontúság a kortárs világszínházban (videórészletek Marina Abramović, illetve Pina Bausch és Nagy József munkáiból).
5. A posztdramatikus színház jellemzői és módszerei (videórészletek Tadeusz Kantor, Klaus Michael Grüber és Robert Wilson munkáiból).
6. A mai német színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Frank Castorf, Christoph Marthaler és Michael Thalheimer munkáiból).
7. A mai angol színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Declan Donnellan és Peter Hall munkáiból).
8. A mai francia színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Roger Planchon, Patrice Chéreau és Robert Lepage munkáiból).
9. A mai olasz és spanyol színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Luca Ronconi munkáiból és a Teatre Lliure előadásaiból).
10. A mai orosz színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Jurij Ljubimov, Anatolij Vasziljev és Lev Dogyin munkáiból).
11. A mai lengyel és litván színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Jerzy Jarocki, Krystian Lupa és Eimuntas Nekrošius munkáiból).
12. A mai román és cseh színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek Andrei Şerban, Silviu Purcărete és Ladislav Smoček munkáiból).
13. A mai amerikai színház fontos műhelyei és nagy rendezőegyéniségei (videórészletek a Living Theatre, a La Mama Experimental Theatre és a Bread and Puppet Theatre előadásaiból).
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): Ajánlott irodalom:
BLOEDÉ, Myriam: Nagy József síremlékei. Kolozsvár, 2009, Koinónia.
DE DOMIZIO DURINI, Lucrezia: A filckalap. Joseph Beuys – Egy elmesélt élet.Bp., 2001, Kijárat.
FISCHER-LICHTE, Erika: A performativitás esztétikája. Bp., 2009, Balassi.
Fluxus. Interjúk, szövegek, események – esetek.Bp., 2008, Artpool Művészetkutató Központ – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum.
HAJAS Tibor: Szövegek. Bp., 2005, Enciklopédia.
HARLAN, Volker: Mi a művészet? Műhelybeszélgetés Beuysszal.Bp., 2001, Metronóm.
HARLAN, Volker – RAPPMAN, Rainer – SCHATA, Peter: Szociális plasztika. Anyagok Joseph Beuyshoz.Bp., 2003, Balassi.
JÁKFALVI Magdolna (szerk.): Színházi antológia.  XX. század.Bp., 2000., Balassi.
LENGYEL András – TOLVALY Ernő (szerk.):Kortárs képzőművészeti szöveg-gyűjtemény, I–II. köt. Bp., 1995–2002,
A & E ’93.
KAPROW, Allan: Assemblage, environmentek és happeningek. Bp., 1998, Balassi.
KÉKESI KUN Árpád: A rendezés színháza. Bp., 2007., Osiris.
KOSUTH, Joseph: Zeno Az Ismert Világ Határán. Kiállítás a Velencei Biennále Magyar Pavilonjában. Bp., 1993, Műcsarnok.
LAKOS Anna – NÁNAY István (szerk.): Bausch. Bp., 2000, OSZMI.
LEHMANN, Hans-Thies: Posztdramatikus színház. Bp., 2009, Balassi.
MESTYÁN Ádám – HORVÁTH Eszter (szerk.): Látvány/színház. Performativitás, műfaj, test. Bp., 2006., L’Harmattan.
MÜLLER Péter, P.: Hamlettől a Hamlet-gépig. Színházi írások. Bp., 2008, Kijárat.
MÜLLER Péter, P.: Test és teatralitás. Bp., 2009, Balassi.
NITSCH, Hermann: Orgia misztérium színház. Tanulmányok, tézisek, kísérletek. Bp., 2004, Metronóm.
PURCARETE, Silviu: Images de théâtre. Limoges, 2002, Lansman.
SCHECHNER, Richard: A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről. Bp., 1984, Múzsák.
SZŐKE Annamária (szerk.): A performance-művészet. Bp., 2001., Artpool – Balassi – Tartóshullám.
VASZILJEV, Anatolij: Színházi fúga. Elméleti írásai, próbajegyzetei és értekezések a művészetéről. Bp., 1998, OSZMI.
VISKY András (szerk.): De la Shakespeare la Sarah Kane. (From Shakespeare to Sarah Kane.) The National Theatre of Cluj. Performances from 2000–2007. Cluj, 2008, Koinónia.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: Számítógép, projektor, video- és DVD-lejátszó.