bezárás

Kortárs szobrászati tendenciák

Kód:

SZKST

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Szobrász Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 2
A tantárgy címe: Kortárs szobrászati tendenciák
A tantárgy rövidített címe: Kortárs szobrászati tendenciák
Tantárgykódja: SZKST
Felelős tanszéke: Szobrász Tanszék
Oktatója: Előd Ágnes DLA
Melyik tantárgycsoportba sorolt:  
Képzési idő szemeszterekben: 1
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 2
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint:  
Tanórák száma összesen: 30
A tantárgy kredit értéke: 2
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: Művészettörténeti alapismeretek
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): kollokvium
Tanulmányi követelmények: kötelező részvétel az előadásokon
Az ismeretek ellenőrzésének módja:  
Az osztályzat kialakításának módja:  
Vizsgakövetelmények: kollokvium (kihúzott tétel ismertetése)
Oktatási módszerek: vetített képes előadás
Javasolt tanulási módszerek: szakirodalomban való elmélyülés és a művek lehetőleg személyes megtekintése
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma:  
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:  
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kortárs külföldi szobrászati tendenciák tanulmányozása
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): A tantárgy célja, hogy képet adjon a XX. század szobrászati eredményéről.
Mivel a század művészetét nem lehet egységes lineáris fejlődésként tárgyalni egy-egy megközelítés saját belső szempontú is lehet .A bevezetés mindenképpen Medardo Rosso szobrászata, összevetve Rodin és Degas szobrászatával. Külön tárgyalhatók a század elején megjelenő irányzatok: a kubizmus és a primitív népek szobrászatának hatása, a futurizmus, a konstruktivizmus, a dada és a tárgyhasználat megjelenése, a szürrealizmus.
Külön lehet foglalkozni néhány nagy egyéniséggel, mint Brancusi, Henry Moore és Barbara Hepworth, Picasso és Julio González, Giacometti és Germaine Richier, Wortuba, Fontana és Chillida.
A II. világháború utáni történések többségét ismét érdemes tendenciánként végigvenni. Absztrakt expresszionizmus, új realizmus, pop art, kinetikus művészet, minimal art, hiperrealizmus, koncept art, land art, transzavantgard.
Külön érdemes foglakozni az angol és az osztrák szobrászattal, valamint a münsteri Skulturprojekte kiállításokon feltűnt irányzatokkal.
Az előadássorozat végére a hallgatóknak átfogó képet kell kapniuk a XX. század szobrászatáról egészen a század végéig történtekig.
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):  
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: