Vizuális dramaturgia
Kód:
LTVDR
Oktató:
Dr. Duró Győző DLA
Oktatás nyelve:
Magyar
Felelős tanszék:
Látványtervező Tanszék
Oktatási idő, vizsgák, kreditek
| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 2K | 2 | 2K | 2 | ||||||||||||||||
| A tantárgy címe: | Vizuális dramaturgia |
| A tantárgy rövidített címe: | Viz.dramaturgia |
| Tantárgykódja: | LTVDR |
| Felelős tanszéke: | Látványtervező Tanszék |
| Oktatója: | Duró Győző |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | szabadon választható |
| Képzési idő szemeszterekben: | 2 szemeszter |
| Képzési idő hetente: | 2 óra |
| Tanulmányi szint: | szakképzési modul |
| Tanórák száma összesen: | 54 óra |
| A tantárgy kredit értéke: | 2 |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | - |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | kollokvium, gyakorlati jegy |
| Tanulmányi követelmények: | rendszeres óralátogatás, alapos tájékozódás a szakirodalomban, szemeszterenként egy külön feladat megoldása. |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | a kiselőadás formájában megoldott külön feladat szóbeli értékelése; félév végén kollokvium |
| Az osztályzat kialakításának módja: | elsősorban a vizsgán nyújtott teljesítmény esik latba, de a jegybe beleszámít a félévi külön feladat megoldásának színvonala is |
| Vizsgakövetelmények: | érvényes félévvégi aláírás; szóbeli beszámoló a féléves tananyag egy - a hallgató által húzott - tételéből |
| Oktatási módszerek: | a tananyag átadása előadás formájában történik, dia- és videofilmes, illetve vetítettképes szemléltetéssel |
| Javasolt tanulási módszerek: | az órákon bőséges jegyzetanyag készítése, majd ennek otthoni, megértő-kiegészító földolgozása; az ajánlott szakirodalom tanulmányozása |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | félévenként 1 db |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | kiselőadás |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | A dramaturgia fogalmának lehető legszélesebb körű értelmezésével - e speciális szaktudomány vizsgálati módszereit előbb a színházművészet látványelemeire, majd a képzőművészetek többségére is kiterjesztve - új megközelítéseket nyújtani a vizuális alkotások megértéséhez, megítéléséhez, hatáselemzéséhez, esetleg létrehozásához. |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): | Az első szemeszter előadássorozata azt vizsgálja, hogyan érvényesül a dramaturgia a színházművészet vizuális alkotóelemeiben, s az elemzéshez - megfelelő adaptációval - fölhasználja Wölfflin híres fogalompárjait is, amelyeket a képzőművészeti ábrázolási formák leírására alkalmazott. A második szemeszter előadásai pedig a fontosabb képzőművészeti ágak alkotásaiban fölfedezhető dramaturgia működésével foglalkoznak. I/1. A dramaturgia fogalma. A színház mint nyelv. I/2. A színpad és a nézőtér viszonya. A színpadformák. I/3. Sík és mélység: a színpadi tér dramaturgiája. I/4. Sokszerűség és egység: szimultaneitás és fokuszálás. I/5. Linearitás és festőiség: konkrét és stilizált, reális és elvont terek és öltözetek. I/6. Imitáció és dekoráció: anyag- és formahasználat a színpadi látványban. I/7. Világosság és homály: jelentés és hatás. A látvány "filozófiája". I/8. Korhűség, időtlenség, aktualizálás a díszletekben és a jelmezekben. I/9. A színész mint a látvány része. I/10. Szöveg és látvány. Kép és zene. II/1. Az ünnepek és rítusok dramaturgiája. II/2. A kultikus építmények (sírok, szentélyek, labirintusok): az épület mint történet. II/3. A középkori katedrálisok: liturgia és dramaturgia. II/4. A buddhista templomok: meditáció és dramaturgia. II/5. A reneszánsz és barokk paloták: az életöröm dramaturgiája. II/6. A szobrászat dramaturgiai megközelítése. A szobor mint történet. II/7. A festmény mint szituáció. A kép mint történet. II/8. A centrális perspektíva mint dramaturgiai rendezőelv. A kompozíció mint cselekmény. II/9. Az absztrakt művészet: "a dramaturgia halála"? II/10. Színház a képzőművészet határán: a body-art, a performance, a happening és az akció dramaturgiája. II/11. A fotótól a filmig: tér és idő egymáshoz rendelése. II/12. Filmdramaturgia: építőszerkezet és drámai szerkezet. |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): | ALMÁSI Miklós: Maszk és tükör. Esszé a dramaturgiáról. Bp., 1966., Magvető. APPIA, Adolphe: A zene és a rendezés. I. köt. Bp., 1968., Színháztudományi Intézet - NPI. ARNHEIM, Rudolf: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája. Bp., 1979., Gondolat. BARBA, Eugenio: Papírkenu. Bevezetés a színházi antropológiába. Bp., 2001., Kijárat. BERGER, René: A festészet felfedezése. I-II. köt. Bp., 1973., Gondolat. BÍRÓ Yvette: A film drámaisága. Bp., 1967. Gondolat. BÍRÓ Yvette: A film formanyelve. Bp., 1964., Gondolat. BROOK, Peter: Az üres tér. Bp., 1973., Európa. CHASTEL, André: Fabulák, formák, figurák. Bp., 1984., Gondolat. DE DOMIZIO DURINI, Lucrezia: A filckalap - Joseph Beuys - Egy elmesélt élet. BP., 2001., Kijárat. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Bp., 1984., Gondolat. DURÓ Győző - NÁNAY István: Dramaturgiai olvasókönyv. Bp., 1993., Marczibányi Téri Műv. Közp. FOCILLON, Henri: A formák élete. - A nyugati művészet. Bp., 1982., Gondolat. FRANCASTEL, Pierre: Művészet és társadalom. Bp, 1972., Gondolat. GOMBRICH, E. H.: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája. Bp., 1972., Gondolat. GREGORY, Richard L.: Az értelmes szem. Bp., 1973., Gondolat. GREGORY, R. L. - GOMBRICH, E. K. (szerk.): Illúzió a természetben és a művészetben. Bp., 1982., Gondolat. GROTOWSKI, Jerzy: Színház és rituálé. Pozsony - Bp., 1999., Kalligram. GUZSIK Tamás: Szakrális építészeti terek funkcióelemzése. I-III. köt. Bp., 1988., BME. HARLAN, Volker: Mi a művészet? Műhelybeszélgetés Beuysszal. Bp., 2001., Metronóm. HEVESI Sándor: Az előadás, a színjátszás és a rendezés művészete. Bp., 1965., Gondolat. HEVESI Sándor: Színház. Bp., 1938., Singer és Wolfner. ITTEN, Johannes: A színek művészete. Bp., 2002., Corvina. KÁLLAI János - KARÁDY Kázmér - TÉNYI Tamás: A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. Bp., 1998., Tertia. KANTOR, Tadeusz: Halálszínház. Bp., 1994., MASZK - OSZMI. KAPROW, Allan: Assemblage, environmentek & happeningek. Bp., 1998., Artpool - Balassi - Tartóshullám. KEPES György: A látás nyelve. BP., 1979., Gondolat. LÜTZELER, Heinrich: Absztrakt festészet. Jelentősége és határai. Bp., 1970., Corvina. MIKLÓS Pál: Vizuális kultúra. Elméleti és kritikai tanulmányok a képzőművészetek köréből. Bp., 1976., Magvető. MIKLÓS Pál: A Zen és a művészet. Bp., 1978., Magvető. MOHOLY-NAGY László: Az anyagtól az építészetig. Bp., 1972., Corvina. MOHOLY-NAGY László: Festészet / Fényképészet / Film. Bp., 1978., Corvina. PANOFSKY, Erwin: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp., 1984., Corvina. RAKODCZAY Pál: Dramaturgia. Pozsony - Bp., 1902., Stampfel. SCHECHNER, Richard: A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről. Bp., 1989., Múzsák. SIMHANDL, Peter: Színháztörténet. Bp., 1998., Helikon. SZÉKELY György: Színházesztétika. Bp., 1984., Tankönyvkiadó. SZÉKELY György: Színházi mi micsoda. Tanulmányok a színházművészet alapjairól. Bp., 1976., NPI. SZÉKELY György: A színjáték világa. Egy művészeti ág társadalomtörténetének vázlata. Bp., 1986., Gondolat. SZŐKE Annamária (szerk.): A performance-művészet. Bp., 2001., Artpool - Balassi - Tartóshullám. WORRINGER, Wilhelm: Absztrakció és beleérzés. Bp., 1989., Gondolat. WÖLFFLIN, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben. Bp., 1969., Corvina. ZOLNAY Vilmos: A művészetek eredete. Pokoljárás. Bp., 1983., Magvető. |
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | televízió, videolejátszó, diavetítő, írásvetítő. |