bezárás

Duró Győző DLA

egyetemi docens
Látványtervező Tanszék

Kutatás, oktatás

Az általam oktatott tárgyak:

Alapképzés (BA):

Színház- és drámatörténet, dramaturgia

Látványtervező szakos hallgatók számára kötelezően előírt, a 2., 3. és 5. szemeszterben heti 2 óra előadás, az egyes félévek végén kollokviummal, a 6. félév végén záróvizsgával.

A képzés célja: Alapos és aktív általános és szakmai műveltség elsajátíttatása, a hallgatók alapvető drámaismereti repertoárjának kialakítása, gyakorlati szakmai tapasztalataiknak színháztörténeti kontextusba helyezése, a tervezési feladatok elméleti hátterének biztosítása.
A legfontosabb színjátéktípusok formanyelvét, illetve előadásfajtáik jellemző vonásait mutatja be és elemzi szemeszterenként más-más megközelítési szemszögből.

I. szemeszter: Dráma és színház
Azokat a főbb színháztörténeti korokat vizsgálja, amelyekben a drámai szöveg határozta meg elsődlegesen a színpadi közlés mikéntjét, így mód nyílik az adott színjátékfajták dramaturgiájának föltérképezésére is.

II. szemeszter:Látvány és színház
Azok a fontosabb színháztörténeti időszakok válnak elemzés tárgyává, amelyekben a színjáték elsősorban a vizuális közlés dominanciájával hatott nézőire. E megközelítés világképmodellnek tekinti a vizsgált korok meghatározó színházi tereit, amelyek alakjukkal és architektúrájukkal nemcsak a bennük fölépíthető díszletek és az ezek közt célszerű jelmezek, illetve az alkalmazható egyéb hatáseszközök jellegét írják elő, de utalnak a színjátéknak az adott korban betöltött társadalmi szerepére is.

III. szemeszter: A színész színháza
Azokat a színházi korszakokat veszi sorra, amelyekben a színészi alakítás vált a színpadi hatásmechanizmus fő szervezőelemévé, mintegy az előadások fókuszává. Az elemzés vizsgálja a színész hatáseszközeit, amelyek segítségével a színpadi produkció egészébe beilleszkedni és abból kiválni is képes, a szereppel történő azonosulásának vagy az attól való távolságtartásának koronként változó arányait és technikáit, a közönséggel folytatott közvetett vagy közvetlen kommunikációjának hagyományait, illetve státuszának mindenkori társadalmi megítélését.

Képes színháztörténet

Látványtervező szakos hallgatók számára szabadon választható, a 2., 3. és 5. szemeszterben heti 2 óra előadás, a félévek végén gyakorlati jeggyel.

A képzés célja: A Színház- és drámatörténet, dramaturgia című tantárgy rendkívül szűkre szabott anyagát kívánja a vizualitás terén tágítani. Programja szemeszterenként szükségszerűen igazodik az alaptantárgy tematikájához.
Az oktatói magyarázatokkal kísért vetítések olyan DVD-re, VHS-re vagy egyéb képhordozókra rögzített magyar és világszínházi előadásokat, színháztörténeti dokumentumfilmeket, színházművészekről készült portréfilmeket stb. sorakoztatnak fel, amelyek az alaptantárgy éppen aktuális óráin elemzett korszak, irányzat, műfaj, alkotó, mű vagy jelenség problematikáját és jelentőségét szemléltetik és járják körül.

Kortárs világszínház

Látványtervező szakos hallgatók számára szabadon választható, a 6. szemeszterben heti 2 óra előadás, a félév végén kollokviummal.

A képzés célja:A hallgatók megismertetése a mai világszínház legfontosabb irányzataival és jelenségeivel, illetve ezek kiemelkedő rendezőegyéniségeinek és társulatainak munkásságával.
A Színház- és drámatörténet, dramaturgia című kurzus kiegészítéseként ez a tantárgy a rendezői színházattérképezi föl, mivel napjainkban elsősorban a rendezők határozzák meg a színházművészet arculatát. Tárgyalja egyrészt a színház világát a képzőművészet irányából ért határátlépéseket, a body art, a happening, az event, a performance, az akció és a fluxus megjelenését és eredményeit, másrészt a mai világszínházat átható és formáló jelenségek – performativitás, posztdramatikusság, testközpontúság – esztétikájával foglalkozik, harmadrészt országonként bemutatja a mai világszínház meghatározó rendezőit és társulatait. Egyes érintett alkotók és műhelyek legjelentősebb előadásainak részleteit videó-vagy filmfelvételekről ismerhetik meg a hallgatók.

Kortárs magyar színház

Látványtervező szakos hallgatók számára szabadon választható, a 6. szemeszterben heti 2 óra előadás, a félév végén gyakorlati jeggyel.

A képzés célja: A mai magyar színház struktúrájának, fejlődési irányainak, műhelyeinek és kimagasló alkotóinak bemutatása. A történeti és összehasonlító igényű áttekintés mellett módszertani útmutatást kínál a korszerű előadás-elemzés gyakorlatának elsajátításához.
A kurzus az archívumokban fellelhető előadás-felvételekhez és a színházak aktuális műsorkínálatához igazodva igyekszik bemutatni a közelmúlt és a jelen legfontosabb hivatásos és alternatív színházi műhelyeit, drámaíróit és rendezőit. A tárgy szerves része az adott témához kapcsolódó – videofelvételről vagy kollektív színházlátogatás során megtekintett – előadások közös elemzése, amelyet lehetőség szerint a látott produkció létrehozóinak (rendező, díszlet- és jelmeztervező, esetleg színészek) részvételével igyekszünk megtartani.

A bábjáték története

Jelmez- és bábtervezés szakirányú látványtervező szakos hallgatók számára kötelezően előírt, az 1. szemeszterben heti 2 óra előadás, a félév végén kollokviummal.

A képzés célja:A bábművészet történetének átfogó megismertetése a jelmez- és bábtervezés szakirányú képzésben részt vevő hallgatókkal.
A tananyag sorra veszi a bábozás történetének legfontosabb állomásait: az ókori mágikus célzatú, illetve mitológiai bábjátékoktól a középkori vásári bábjátékokon át az újkori polgári bábjátékig. Vizsgálódása valamennyi kultúrkörre kiterjed. Elemzi a bábművészet meg- jelenésének és fönnmaradásának szükségszerűségeit az egyes történelmi időszakokban.
Nyomon kíséri a különféle bábtípusok és bábtechnikák kialakulásának, elterjedésének és fejlődésének folyamatát. Bemutatja a nemzetközi karriert befutott, akár egész földrészeken elterjedt legfontosabb bábfigurákat. Kitér a bábjáték és a színművészet mindenkori kapcsolatára és kölcsönhatásaira.

Mesterképzés (MA):

Tér és dráma: a dráma formái különböző korokban és terekben

Látványtervező hallgatók számára kötelezően előírt, a 2. és 3. szemeszterben heti 2 óra előadás, a félévek végén kollokviummal.

A képzés célja:A hallgatóknak átfogó képet kell kapniuk a színházművészet különböző térformáiról és a drámairodalom történetének legfontosabb korszakairól, illetve e két szakterület összefüggéseiről. Megismerhetik, hogyan modellezik az adott színházi terek és az azokban előadott drámaformák annak a kultúrkörnek és történelmi kornak a világképét, amelyben létrejöttek, illetve hogyan olvasható le egy színházi térről és az abban megelevenedő drámákról, hogy mire használta az adott társadalom a színházművészetet. A hallgatók korszakról korszakra haladva megismerik, miképpen határozta meg a színházi tér szerkezete a benne előadható színjátékfajták által alkalmazható szövegeket és dramaturgiát, díszlet- és jelmezegyüttest, zenét és egyéb hatáseszközöket, színészi eszköztárat és játékstílust, valamint az előadók és a közönség viszonyát, továbbá hogy mit és hogyan látott a néző az adott színházi terekben, illetve milyen cselekvés- vagy magatartásformákról vehetett példát az ott bemutatott drámákból.

Az előadóművészetek esztétikája és dramaturgiája

Látványtervező hallgatók számára kötelezően előírt, az 1. és 4. szemeszterben heti 2 óra előadás, a félévek végén kollokviummal.

A képzés célja: A hallgatók bevezetése a bábművészet és a maszkhasználat, illetve a táncművészet esztétikájának és dramaturgiájának tanulmányozásába.
A kurzus az első szemeszterben elemzi, hogy mennyire azonosak és eltérőek a bábjáték és az élő színház társadalmi funkciói, esztétikai elvei, mimézisének sajátosságai, előadási körülményei, dramaturgiai jellegzetességei. Ezenkívül a hallgatók megismerkednek a maszkok használatának a vallásgyakorlásban, a társadalmi rituálékban, illetve az egyes művészeti ágakban betöltött szerepével. Tanulmányozzák a maszkok különböző színjátéktípusokban megvalósult alkalmazásának történetét és technikáit. Vizsgálják a maszkkultusz újjáéledését a XX. századi előadó-művészetekben, azonos fontosságot tulajdonítva a tradicionális maszktípusok felbukkanásának, illetve az új maszkformák megjelenésének. A szóbeli előadásokat vetítettképes illusztráció egészíti ki.
A második szemeszter anyaga tárgyaljaa táncnak a társadalmi életben betöltött funkcióját a különböző történelmi korszakokban; egyszerre térben és időben kifejlő jellegét; formanyelvének ábrázoló és nem ábrázoló karakterű elemeit; a hétköznapi élet mozgásvilága, a közhasználatú táncok és a művészi táncnyelv azonosságait és eltéréseit; a táncművészet összefonódottságát a zenével; térigényének sajátosságait; a színházművészetbe történt beépülését; autonóm színházteremtő erejét; valamint mindezek dramaturgiai feltételeit és következményeit. Az egyes táncformákat film- és videófelvételek részletei szemléltetik.

Mindkét képzési szinten (BA – MA):

Szakdolgozati szeminárium (kreatív írás)

Látványtervező hallgatók számára kötelezően előírt, a 6., illetve a 4. szemeszterben heti 2 óra szeminárium, az egyes félévek végén gyakorlati jeggyel és záróvizsgával.

A képzés célja:Módszertani útmutatás és gyakorlati tanácsok nyújtása a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban.
A szeminárium során a hallgatóknak módjukban áll elsajátítani a szakdolgozatírás módszertanát, bevezetést nyernek a kreatív írás műhelytitkaiba, továbbá az általuk létrehozott szövegek szisztematikus stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási kontrollban részesülnek. Emellett folyamatos tanácsadást kapnak az alapképzésben a kijelölt témakör szűkítésével, bővítésével, illetve kidolgozásával kapcsolatban, a mesterképzésben pedig a választott darabok elemzését, az értekezés megszerkesztését, a munkanapló felépítését és a dokumentáció összeállítását érintő kérdésekben.